Van egy listám azokról a témákról, amiben szeretnék bejegyzéseket készíteni és ez az elsők között szerepelt.
❗️Figyelem! A diagrammok semmilyen hivatalos tanulmányt nem láttak korábban, csak a saját és a barátnőim tapasztalata alapján készítettem érzésre, szóval ne erre alapozd a diplamunkád…! 🙂
Sokan vagyunk, akik eljutottak arra pontra, amikor azt mondtuk, hogy elég és nem bírjuk tovább. Hányszor sírtam, mert nem éreztem jól magam a bőrömben, nem jutott elég idő magamra, de a feladataim csak tornyosultak felettem és nem volt pihenő.
Ha még nem jött el ez a pont, kívánom, hogy időben kapj észbe, ha pedig itt tartasz vagy már túl vagy rajta, tudd, hogy nem vagy egyedül!
Arra bíztatják a nőket, hogy szüljenek, szüljenek minél több gyereket. De senki sem készít fel arra, hogy mi lesz azután. A kisbabás időszakot a maga szépségeivel és nehézségeivel túléljük, de mi lesz később, ha már eljön az ideje, hogy visszatérjünk a munka világába?
Mindig ott van az a kettősség, hogy szeretnénk 100%-ot nyújtani anyaként és ugyanúgy a maximumot az önmegvalósításban. Nem lehet mindent egyszerre, megvan a maga ideje a babázásnak és a karrierépítésnek.
Ha a jelent meg tudjuk élni és nem folyamatosan máshova vágyódunk vagy a feladatainkon agyalunk, jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Ehhez pedig tudatosságra és önfegyelemre van szükség, ha nem lenne nehéz, akkor senki sem panaszkodna.
Magunknak kell megtalálni azokat a forrásokat, amikből töltődni tudunk és magunkért vagyunk felelősek, hogy megtaláljuk a boldogságot és egyensúlyt.
Hiszem, hogy a jól beosztott napirend és egy olyan munka, amiben örömünket leljük, segít abban, hogy az otthoni feladatokban is helytálljunk, úgy, hogy nem kényszerként éljük meg.
Végre sikerült beiktatnom újra a napi rutinba az olvasást, és a Netflix helyett inkább könyvekkel töltöm ki az esti kis Énidőmet, miután a kisfiam már elaludt. Még akkor is, ha csak 10-20 perc, van valami ebben a kékfényes dologban…
Aki már volt otthon kisbabával, az tudja, hogy keményebb munka, mint egy bármilyen 8 órás meló, hiszen
7/24 rendelkezésre kell állni.
Visszaveszünk a Kapcsolatokból, de nem élesen, hiszen gyerek mellett – mióta az online térben elérhetünk azonnal bárkit – folyamatosan próbálunk kapcsolódni.
Az Énidő radikálisan megcsorbul, a fix Háztartási feladatok mellett (amik egy baba érkezésével durván megsokasodnak)
Mi történik, ha ismét bekerül a Munka az egyenletbe?
Priorizálunk – legalábbis azt hisszük.
Ugyanúgy a Gyerekre fordítjuk figyelmünk nagy részét, a Munka megkövetel egy fix szeletet a tortánkból, és ugye ott van a mindig adott Háztartás.
A fenti három legyen “kész” vagy “rendben” és utána jöhetnek a Kapcsolatok (házasság, család, barátok…!) és majd ha az is “kész”, valahova besuvasztunk egy kis Énidőt.
Azok a területek szenvedik el a legnagyobb sérelmet, amikből töltődni tudunk.
Egy egészből nem lehet többet kivenni, de a szeletek arányain tudunk változtatni.
Mit tehetünk?
Találjunk olyan munkát, ami örömet okoz. Adjunk lejjebb a saját elvárásainkból és törekedjünk a több töltődést jelentő program beiktatására.
Hogyan?
Nagyon egyszerű a képlet. Vegyél el abból, ami viszi az energiát, és iktass be abból többet, ami ad.
Mondani könnyű, tudom… 🙂
